Az akvakultúra szennyvíz és a közös vízkezelő technológia jelenlegi helyzete

A szennyvíz fő forrása

-Autológ szennyvíz

-Domilális és ipari szennyvíz

-A Akvakultúra -gyógyszerek/vegyi anyagok túlterhelése

Az akvakultúra -szennyvíz elsősorban a következő anyagokat foglalja magában: az egyik szervetlen szennyező anyag, amelyet tápanyagok, például N és P és szuszpendált részecskék képviselnek. A takarmány széles körű használata, a vízi termékek ürüléke, algák és mikroorganizmusok; Ezek súlyosan befolyásolják a kutyatenyésztő víztestét és szomszédos vizeit, a víztest eutrofizációját hozják létre, elpusztítják a tenyésztő vízgyűjtő ökoszisztéma szerkezetét és működését, és ökológiai egyensúlyhiányhoz vezetnek. A második a szerves szennyező anyagok, amelyeket a betegség mikroorganizmusok és a kémiai oxigénigény (COD) képvisel. Elsősorban a takarmány és a műtrágya részéből származnak, amelyet a vízi termékek nem szívnak fel, a vízi termékek anyagcseréből, a halott hulladékok stb. Mint Escherichia coli, toxobacter, paraziták, vírusok, gombák stb. és súlyos esetekben a betegségszennyezést okozhatja, és a szennyvízkibocsátás révén a betegségek közötti fertőzéseket okozhatja.

Megoldások:

A koaguláns hozzáadásának elsődleges kezelési képessége azt mutatja, hogy javítja a víz szuszpenzióját. A mechanikus anyagok és kolloidok eltávolítási sebessége javíthatja az elsődleges szennyvíz minőségét, és csökkentheti a későbbi feldolgozás szerves terhelését a befektetési és működési költségek megtakarítása érdekében.

A népszerű vegyi anyagok, amelyeket általában választunk, a polialuminium -klorid (PAC), a polialuminium vas -klorid （PAFC), a poliferric -szulfát (PFS), a poliakrilamid (PAM) és a nátrium -hipoklorit (NaClO). Ha az ultra-finom flotációs berendezéssel, valamint a front-end adagolás fizikai és kémiai kombinációs technológiájával kombinálva, akkor a decentralizált és periodikus akvakultúra farokvízkezelése nagyon hatékony. 40 mg.l-1 PAC, 2 mg.l-1 PAM és 30 mg.L-1 NaClo hozzáadásának esetén ez a folyamat technológia stabilan csökkentheti a COD, az ammónia-nitrogént és az összes foszfort az akvakultúra-szennyvízen belül 50 mg.l-1, 1,0 mg.l-1 és 0,3 mg.l-1.

Polialuminium -klorid (PAC), különböző tartalommal

Polialuminium vas -klorid (PAFC)

Poleferric -szulfát (PFS)

Polyakrilamid (PAM)

A választás számunkra sok flokkuláns tekintetében fontos, hogy vegye fel a legköltséghatékonyságot. Tehát ellenőrizzük az alábbi adatokat.

Az alacsony koncentrációs területen, a koaguláns koncentráció növekedésével, a szennyező anyagok eltávolítási sebessége gyorsan növekszik, és ezután eléri a maximális értéket, a koncentráció tovább növekszik, és a szennyező anyag eltávolítási sebessége csökken. A négy koagulánsnak eltérő kezelési hatása van az akvakultúra -szennyvízre: a PFS optimális adagolása 45 mg /L, és a maximális eltávolítási arány 37, 38, 10%, 68. 27%és 22,92%és 22%és 22%és 22%, és 32. 46%; A PAC optimális adagja 45 mg /L, és a maximális eltávolítási arány 45,14%, 36. 05%, 69%, 25. 73%és 42. 22%A PAFC 30 mg /L optimális adagja, a Az eltávolítási arány 52. ​​50%, 41,42%, 71. 78%, 27. 38%és 44. 37%. A PAM optimális adagja 10 volt. Mg/L, és a maximális eltávolítási arány 44. 76%, 37%, 64, 04%, 26. 67%és 38,61%volt.

Az átfogó kísérleti eredmények szerint a PAFC kezelési hatása az akvakultúra -szennyvízre nyilvánvalóan jobb, mint a másik három koaguláns, és az adag mérsékelt, tehát ideális koagulánsként használható.

A mai környezetvédelmi iparági technológiai területen a koagulációs-üldözési módszert széles körben alkalmazzák annak egyszerű folyamata, magas hatékonysága és olcsó költségei miatt. A koagulációs módszer műszaki kulcs- és alapvető alapja a koaguláns. A polialuminium vas -klorid (PAFC) egy szervetlen polimer flokkuláns, kiváló teljesítményű. Ennek előnyei vannak, ha kevesebb korrózió van a berendezésvezetékeknél, és jellemzői a vas-só flokkulánsok gyors telepedésének, a könnyű elválasztásnak, a jó alacsony hőmérsékletű vízkezelési teljesítménynek és a vízkezelés széles pH-tartományának. Ugyanakkor legyőzi a vízben a magas maradék alumíniumkoncentráció hiányosságait az alumínium -só flokkuláns kezelés után, valamint a vas -só flokkuláns rossz stabilitását, és nagy hatékonyságot mutat a víz koagulációjában és az ülepedési kezelésben.