Poliamin koagulánsok
A poliamin koagulánsok a vízben oldódó kationos, nagy molekulatömegű polimerek osztálya, amelyek elsődleges hatóanyagai poliaminvegyületek. Kifejezetten vízkezelési folyamatokban lebegő szilárd anyagok destabilizálására és koagulálására tervezték, és alapvető funkcionális anyagokként szolgálnak a modern koagulációs technológiában. Egyedülálló elektrokémiai tulajdonságaikat és makromolekuláris szerkezetüket kihasználva ezek a termékek hatékonyan érik el a kolloid részecskék, finom lebegő anyagok és bizonyos oldott szerves anyagok gyors eltávolítását. Széles körben alkalmazzák az ipari szennyvíz előkezelésében, az elsődleges települési szennyvízkezelésben, az ivóvíz tisztításában és az iszap kondicionálásában.
Kémiai összetétel és tulajdonságok
Kémiailag a poliamin koagulánsokat jellemzően alifás poliaminok (például dietilén-triamin, trietilén-tetramin és tetraetilén-pentamin) epiklórhidrinnel vagy más funkcionális monomerekkel végzett kondenzációs polimerizációjával szintetizálják. Ez az eljárás lineáris vagy mérsékelten elágazó szerkezetű polimerláncokat eredményez. Molekulatömegük általában 50 000 és 500 000 Dalton között van. A kationos töltéssűrűség pontosan beállítható, hogy megfeleljen az adott vízminőségi jellemzőknek. A kereskedelemben általában színtelentől halványsárgáig terjedő viszkózus folyadékok formájában kaphatók, amelyek szilárdanyag-tartalma jellemzően 30% és 60% között van, és kiváló vízoldhatóságot és tárolási stabilitást mutatnak.
Hatásmechanizmus
A poliamin koagulánsok vízkezelési mechanizmusa elsősorban a töltéssemlegesítésen alapul. Vizes környezetben a polimer láncok sűrűn benépesültek primer amincsoportokkal (-NH2), szekunder amincsoportokkal (-NH-) és protonált kvaterner ammóniumcsoportokkal (-N+(CH3)3), amelyek erős kationos jellemzőket biztosítanak. A megcélzott víztestbe adagolva a koaguláns gyorsan adszorbeálódik a negatív töltésű kolloid részecskék, agyagásványok, szerves kolloidok és baktériumsejtek felületén. Elektrosztatikus kölcsönhatások révén semlegesíti felületi töltéseiket, összenyomja az elektromos kettős réteget, és az izoelektromos pont közelébe csökkenti a Zéta potenciált. Ez jelentősen gyengíti a részecskék közötti elektrosztatikus taszítást, tönkreteszi a kolloid stabilitását, és destabilizálódásra, ütközésre és aggregációra készteti őket, ezáltal kezdeti mikroflokokat képeznek.
Fő termékeink közé tartozik a polialumínium-klorid, az alumínium-klórhidrát, a poliferri-szulfát, a biokémiai baktériumok, a poliakrilamid pam és a színtelenítő szer.